|
|
A falfűtésről
2007-02-13
Többféle módja lehet annak, ahogyan a hő eljut az emberhez. Az egyik az úgynevezett konvekciós fűtés (például radiátor), amikor a helyiség levegőjét a fajsúlykülönbség elvén cirkuláltatják, azaz a levegőt melegítik fel és annak a hőmérsékletét érzékeljük. A másik pedig, amikor sugárzó, meleg felülettől érkezik a hő...
A falfűtésről
Többféle módja lehet annak, ahogyan a hő eljut az emberhez. Az egyik az úgynevezett konvekciós fűtés (például radiátor), amikor a helyiség levegőjét a fajsúlykülönbség elvén cirkuláltatják, azaz a levegőt melegítik fel és annak a hőmérsékletét érzékeljük. A másik pedig, amikor sugárzó, meleg felülettől érkezik a hő. Így működik a cserépkályha és így a napsütés is: ha egy hideg téli napon napsütötte fal előtt állunk, az abból sugárzó, visszaverődő hő kellemesen melegít.
Amikor sugárzó falak vesznek körül, a ténylegesnél melegebbnek érezzük a hőmérsékletet. Ezt a tulajdonságot használja ki – csak az épületen belül – a falfűtés, amely lényegében becsapja a hőérzetünket. A hőmérő csupán 20 fokot mutat, mi mégis két-három fokkal többnek érezhetjük a helyiség levegőjét. Ezért elegendő alacsonyabb hőmérsékletre felmelegíteni a rendszerben keringő vizet, ami ugyanakkor kevesebb energiát igényel.
A falfűtésnek a kisebb energiafelhasználás mellett egyéb pozitívumai is vannak: egyrészt, hogy igen kellemes hőérzetet nyújt, másrészt, hogy láthatatlan, s nem zavarja a helyiségek berendezését. Éppen ezért érdemes előre tudni, hol lesznek szabad falfelületek, illetve, hogy melyik fal elé kerülnek a nagyobb bútorok, mert oda nem célszerű a falfűtést beépíteni. Továbbá kombinálható egyéb fűtési rendszerekkel is, sőt nyáron, megfelelő kiegészítőkkel, hűtési rendszerként is üzemelhet. Működési elvéből adódóan a szálló por jelenség nem alakulhat ki.
A falfűtés tervezésének és kivitelezésének szempontjai kissé eltérnek az egyéb rendszerekétől. Először is tudni kell, hogy többféle falfűtési rendszer létezik, akad közöttük nem egy magyar szabadalom is. Valamennyiük közös tulajdonsága, hogy az adott falfelületet – körülbelül két méteres magasságban és a pontosan kiszámítható hőigényeknek megfelelő szélességben – be kell csövezni.
A rendszer felfűtési ideje rendkívül gyors, a vékony vakolaton át sugárzó hő szinte azonnal érzékelhető. Az éves fűtési energia megtakarítás a fentebb felsorolt előnyök miatt 20 %, vagy e fölötti érték is lehet.
A falba rejtett csövek nem kívánnak különösebb védelmet, csak a furatok kialakítása, a falba vert szögek jelentenek némi veszélyt. Ám a láthatatlan fűtés egy speciális, hőérzékeny fólia segítségével a falon kirajzolódik, láthatóvá válik, ezáltal a csövek sérülése is kivédhető.
A falfűtéssel szerelt felületek különleges vakolatot nem igényelnek.
A falfűtés alapvetően alacsony hőmérsékletű fűtési mód, ahol a fűtővíz hőmérséklete 30-40 0C.
A hőtermelő berendezés kiválasztásánál ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Ha gázkazán hőtermelőben gondolkodunk ez a hazánkban is egyre szélesebb körben elterjedő, igen jó tüzeléstechnikai hatásfokú, kondenzációs kazánt jelent, de alkalmazható hagyományos kazán is kevésbé jó hatásfokkal.
Az alacsony hőfok miatt ideális megoldást jelenthet hűtési-fűtési hőtermelőként a hőszivattyú. Fűtéskiegészítésképpen jól alkalmazható a napenergia hasznosító rendszerekkel való kiegészítés.
A falfűtést elsősorban az új építkezéseknél ajánljuk, mivel kiépítésének költségei közel azonosak az ismert rendszerekével, egyszóval tervezhető, megfizethető és energiatakarékos fűtési alternatívaként jelentkezik.
További részletek: Öko-HÁzak magazin téli számai
2005-11-13
Gavallér László
|
